1.     A régi templomok 

A XVI. század végéig egy gót stílusú templom volt, amely elpusztult abban a században. Igazán a belső kialakításáról nem maradt fenn írásos anyag, így nem tudjuk, hogy milyen lehetett.

1696-ban katolikus kőtemplom épül. 1720-ban a Szentlélek tiszteletére szentelt templomról emlékeznek meg, amely jól felszerelt. [1]

1766-ban kőből épült templomot említenek kicsiny toronnyal. Különálló haranglábja is van fából. Szentélye és hajója mennyezetes. (Az első Canonica Visitatio[2] erről a templomról ír részletesen.)

A visitatio tartalma: „3 oltár van benne, mindennel ellátva. Elég nagy kórusa van fából, ott 6 változatú orgona, tremula[3] változat is van benne. Evangéliumi oldalon van a sekrestye, elegendő szekrénnyel. 1 gyóntatószék van, nem kényelmes. Van szószék és padok is. Pünkösd vasárnapján van a Patrocinium (búcsú). Evangéliumi oldalán levő kis oltára privilegizált[4] oltár.  A főoltáron tabernákulum van, előtte öröklámpa, amely csak ájtatosságok idején ég. A Viaticumot[5] korporáléban viszik, karingben, csengővel. A Krisztus Teste Egylet szabályai szerint van nyilvános szentségimádás. Keresztelővíz a sekrestyében, rézedényben van, a szent olajok ezüst edényben, ón ampulla a keresztvíz öntéséhez. A hajó felett kis torony, 14 fontos csengővel harangoznak Úrfelmutatáskor. Külön haranglábon van három harang. A nagy 3 mázsa, még nincs megáldva; a középső másfél mázsa; a kicsi 60 font, ez sincs megáldva.” 

1777-ben a hortiak, most épülő templomukhoz szükséges építőkövek és gerendák szállítását kérelmezik. Kapnak a megyétől 200 öl követ és 200 gerendát, ezt a szomszédos községekre vetik ki. [6]

1782-ben egy írás ezt mondja:

„Falazott temploma ismeretlen időben épült, a híveket nem tudja befogadni, ezért most egészen új templomot építenek.” [7]

1811-ben a második Canonica Visitatio [8] így ír: „A templom a falu közepén, száraz, széles téren fekszik. Kerítés, temető nincs körülötte.

A templom külső szerkezete: a fal szilárd anyagból van, de nem nagyon erős. Sok a repedés, külső vakolata omladozott, a fazsindely a tetőn jó állapotú, a templomtetőn vaskereszt van. A torony kő, tetőzete bádog, a csúcsán vaskereszt van. Harangozni a kórusból kell felmenni rossz falépcsőn, kényelmetlen létrán. 4 harang van: 3 másfél mázsa, 60 és 14 font, ez utóbbival csengetnek Úrfelmutatásra és haldokláskor.

Építtette Czinege László horti plébános, alapjától kezdve Batthyány György gróf segítségével, a hívek hozzájárulásával. Úrkon Lázár esperes, patai plébános benediktálta. A templomot a Patrónus[9] tartja fenn.

A templom belső szerkezete: főkapuja a torony alatt van a homlokzatnál, másik kapuja a sekrestyében a sekrestye oldalán. A templom boltozatos. Kórusa a torony alatt van, kőből, tágas, régi 6 változatú orgonával. Padlózata tégla, repedezett. 1794-ben épült fából a márványutánzatú színre festett szószék, aranyozva és cirádákkal díszítve, kupolácskájában a Szentlélek jelképe a galamb. A sekrestyéből falépcső vezet fel. A Szentélyben kőből készült keresztelőkút van fafedéllel zárva, mellette asztalka a kényelmes keresztelésre. A sekrestyében őrzik a szent olajokat.

A főoltárt 1715-ben készült a Szentlél4ek eljövetelét ábrázoló képpel látták el, amelyet két szobor gyámolít: Szent István és Szent László királyoké. Az oltárnak volt egy felirata is: „Az Istennek dicsőségére az Horthi Jobbágyinak örömére ezen képet íratta és az egész oltárt építtette Nagyméltóságú Gróf Batthyány József Ő Excellenciája. An.: 1795.”

A mellékoltár színezett fa, aranyozva, 1796-ban készült Szent Anna tiszteletére, akinek a képe felette van.”

1944. november 17-én ezt a templomot robbantották fel a németek. Éveken keresztül csak tervezték, hogy legyen egy új temploma a községnek.

2.     Az új templom

1948-tól Mahunka Imre atya kúltúrházat, mozit akart építeni, hogy az abból befolyó összegből, majd templomot épít a későbbiekben. Végül is mielőtt a falak teljesen fel lettek építve, templommá lett átalakítva, mivel az emberek nem örültek az eredeti tervnek.[10]Így kerültek a tervek Árkay Bertalan műépítész elé (1901-1971), aki templommá tervezte át.

Az új templom a szerkezetével, terméskő falazásával rokonságban áll az itáliai román stílusú templomokkal. A kiemelkedő főhajó és az alacsony mellékhajó, az ókeresztény bazilikák nemes leszármazottja. Ellenben modernek a lapos tetejű, könnyedén áttört harangtornyok, a hatalmas homlokzati ablakok. Merész ötlet volt a homlokzaton szokásos rózsaablaknak a főoltár fölé helyezése. Igen előkelően hat Árkayné arany-mozaik szószéke. A nem túlzott számú falfestmény kellemesen foglalkoztatja a tekintetet. A festő neve: Járdán József, aki pap, kanonok-esperes, Kápolna plébánosa.[11]

A régi templom romjait a belső feltöltéshez használták. Az új templom 40 méter hosszú, 18-24 méter széles, három hajós, új-román stílusú. Két toronnyal épült, amelyek 23 méter magasak. A déli toronyban lettek elhelyezve a harangok. Három márványoltára lett. Az új templomba helyezték el a Jézus Szíve oltárral szemben azt a nagy fából faragott feszületet, amely a régi templomból a felrobbantáskor csodálatos módon, megmaradt.

1955. szeptember 5-én Dr. Czapik Gyula egri érsek benediktálta.

Belső felépítése, berendezései: Mohai Attila és Zsigmond üvegfestményei; a Szentlélek eljövetelét ábrázolja galamb alakjában, körülötte pedig a Szentlélek 7 ajándéka van megjelenítve.

1974-ben adták át a templom orgonáját, melyet a Fővárosi Hangszerkészítő Vállalat orgonakészítő üzemében készítettek. Tervezője: Dr. Szigeti Kilián, pannonhalmi bencés atya. Az orgona mechanikus, 2 manuálos+lábpedál, 15 regiszteres. (A templom akusztikája elbírna nagyobb orgonát is.)

A 14 stációt, keresztutat Németh Lászlóné, Németh Anny művésznő készítette kerámiából, de a templomnak Dr. Brezanóczy Pál kormányzó Úr vette meg és ajándékozta oda.

A főoltár ruskicai márványból készült, négy méter hosszú, előtte dobogóval. Ezen elhelyezve található a Szetnségház, díszes réz-kovácsolt-műlakatos ajtóval.

A két mellékoltár is márványból készült. Az egyik a Mária oltár, amely karrarai márvány, a másik a Jézus Szíve, amely francia vörös márvány.

      A hordozható Mária a csíksomlyói Szűzanya, csodás szobor félnagyságú másolata. Sárkány József a községben született és itt gyerekeskedő pap vette a templomnak.

Az 1970-es években tovább szépítették a templomot. A kóruson is színes üvegablakok készültek.

A Szentélybe szembemiséző oltárt helyeztek el.

1980-ban a harangokat villamosították. Az USA-ból, New York-ból, mindenféle miseruhát kapott az egyházközség, Lengen Imre adományaként.

1995-től az új plébános Somodi János kanonok jóvoltából, sok minden megint megszépült: A tetőzet megújult, kívülről renoválva lett. A fűtés megújult és gázos, központi padfűtéssé lett átalakítva. 2000 júliusában harangütéses toronyórával szépült meg, amely méltó dísze a templomnak és stílusának megfelelően készült el.

Ezen történeti leírás, Tóth Ferenc: „A Horti Egyházközség Története” című könyvéből részlet, melyet a plébánián és a templomban is meglehet vásárolni. Az ára 1.000 Ft.

Források :

[1] Egri Érsekségi Egyházi Lev. Archvet. No. 934.

[2] Törvényes látogatás. /Plébániai levéltár/ az a jegyzőkönyv, amelyet egy törvényes felettes, hivatalos látogatáskor készít. Ez a jegyzőkönyv magában foglalja, hogy a hivatalos látogató egy-egy plébánián és a templomban mit talál. Talán így is lehetne mondani: leltározás, a meglévő értékeket felméri. Ugyanakkor előírja a plébános, kántor harangozó teendőit, rendezi az anyagi ügyeket. A híveknek, fenntartóknak elmondja a teendőit. Ez magában foglalta pl.: hogyan segítsék a plébánosuk munkáját, hogyan gazdagítsák községük lelki életét, stb.

[3] Ol. Hang remegtető.

[4] Lat. Előnyökben részesült, mert kedves volt a híveknek.

[5] Lat. Haldoklónak kiszolgáltatott Oltáriszentség és utolsó kenet.

[6] Heves Megyei Levéltár Közgyűl. Jkv. másolatából. 245/17777. (Plébániai levéltár)

[7] Egri Érs. Egyh. L. Archvet.

[8] Plébániai levéltárból.

[9] Lat. Pártfogó, kegyúr.

[10] Jelentés a Főegyházmegyei Hatóságnak a templomépítési ügyről, melyet Gulyás István c. esperes-plébános készített. (Plébániai levéltár)

[11]Katolikus Emléktárból, Bp. Ferenc tér 1. Dr. Erdőssy Béla szakvéleménye. (Művészeti író, az egyházművészeti tanács tagja.) 1983. május 13. (Plébániai levéltárban, másolati példány.)